szabadorszag

Szabad Ország // Szabad Oktatás!

A Szabad Egyetem Csoport 2019. novemberben és decemberben több akcióval is felhívja a kormány figyelmét az oktatásban uralkodó állapotok tarthatatlanságára és követeli, hogy érdemi párbeszéd induljon el az oktatást érintő ügyekben.

A kezdeményezésünk része, hogy levelünket a ti segítségetekkel eljuttassuk minden parlamenti képviselőnek, amelyhez az aHang munkatársai készítették ezt az egyszerű alkalmazást. A felületen kiválaszthatod a lakóhelyed parlamenti képviselőjét és néhány pillanat alatt elküldheted neki levelünket, amit tetszőlegesen meg is változtathatsz.

(Mindenkit kérünk, hogy semmilyen vulgáris, sértő, kirekesztő, megbélyegző tartalmat ne küldjön ezen a csatornán. Az ilyen tartalmak ellenőrizhetők és visszakereshetők.)

A következő lépésben 2019. november 29. és december 1. között “Szabad ország, szabad oktatás!” címmel ismét kitelepülést szervezünk a budapesti Kossuth Lajos térre. A kitelepülés három napja alatt kiállításon mutatjuk be az Orbán-kormány oktatás és kutatás világát leépítő intézkedéseit, felszólalókat, előadókat és zenészeket hívunk meg, akiknek fontos a magyar oktatás helyzete, és kiállnak az oktatás és kutatás ügyéért. https://www.facebook.com/events/542914309859735/

Csatlakozz hozzánk, és mutassunk rá: a magyar oktatásban szinte semmi sincsen rendben! Az oktatás mindenkié!

Eddig beérkezett válaszok:

Dr. Szabó Szabolcs (EGYÜTT) válaszolt ekkor: 12/2/19, 9:12 AM

Kedves Anna! A problémákat régóta ismerjük, és azt rendszeresen szóvá tesszük. A Parlamentben és azon kívül is. Szívesen beszélgetek Önnel az oktatásügyről, mert a Kulturális bizottság tagjaként ezt a témát tartom a legfontosabbnak a parlamenti munkám során. Üdvözlettel, Szabó Szabolcs szaboszabolcs.,elte@gmail.com

Dr. Szabó Szabolcs (EGYÜTT) válaszolt ekkor: 12/2/19, 9:12 AM

Kedves Róbert! A problémákat régóta ismerjük, és azt rendszeresen szóvá tesszük. A Parlamentben és azon kívül is. Szívesen beszélgetek Önnel az oktatásügyről, mert a Kulturális bizottság tagjaként ezt a témát tartom a legfontosabbnak a parlamenti munkám során. Üdvözlettel, Szabó Szabolcs szaboszabolcs.,elte@gmail.com

Dr. Szabó Szabolcs (EGYÜTT) válaszolt ekkor: 12/2/19, 9:12 AM

Kedves Viktor! A problémákat régóta ismerjük, és azt rendszeresen szóvá tesszük. A Parlamentben és azon kívül is. Szívesen beszélgetek Önnel az oktatásügyről, mert a Kulturális bizottság tagjaként ezt a témát tartom a legfontosabbnak a parlamenti munkám során. Üdvözlettel, Szabó Szabolcs szaboszabolcs.,elte@gmail.com

Dr. Hiller István (MSZP-PÁRBESZÉD) válaszolt ekkor: 12/17/19, 3:12 PM

Tisztelt Miénk a hang! Köszönöm, hogy kérdésükkel megkerestek. Levelükben részletesen összegezték mindazt a hibás, átgondolatlan és káros irányvonalat, amelyet a FIDESZ kormány az elmúlt 10 év során az oktatásban követett. Az alábbiakban összefoglalom mindazt, amit az oktatáspolitikában társaimmal együtt a Parlamentben és a Parlamenten kívül képviseltünk és képviselünk. 1. Követeljük a tankötelezettségi korhatár visszaállítását 18 éves korra. A kormány által bevezetett csökkentés – 16 éves korra – súlyosan sérti a gyermekek tanuláshoz való jogát, és fájdalmas visszalépés a korábbi évek oktatáspolitikai szándékaihoz képest. 2. A Nemzeti Alaptanterv átalakításakor tételesen megindokoltuk módosító javaslatainkat, amelyekkel szakmai érvek alapján kívántuk megváltoztatni a kormány elképzeléseit. A jelenleg készülőben lévő NAT tervezet megismerésekor szóban és írásban is megküldtük véleményünket a felelős miniszternek, és javaslatot tettünk arra is, hogy a bevezetés során a szakmai protokoll szerinti időpontokat tartsák tiszteletben. Azt tapasztaljuk, hogy a tervezet első változatához képest jelenleg egy sokkal konzervatívabb NAT előkészületei zajlanak. 3. A tanulócsoportokhoz való rugalmas alkalmazkodás és tanítás szakmai autonómiája a pedagógusok alapvető joga. Erre az elmúlt évek során, a Köznevelési törvény 2011. évi elfogadása után minden parlamenti ciklusban fel kellett hívnunk a kormány figyelmét. Számos interpellációban mutattunk rá arra, hogy az oktatás irányítás központosítása súlyosan korlátozza a tanárok szabadságát és érdekérvényesítő képességét, és nem utolsó sorban a diákok egyéni igényeihez szabott oktatását. 4. A kormány nem véletlenül államosította a tankönyv ellátást, csökkentette a választható és használható tankönyvek választékát, vonta állami kontroll alá a tankönyvkiadást. Ezt részben anyagi érdekek mentén tette, hiszen – mint azt nyilvánosságra hoztuk – egy hatalmas piacot gyűrt maga alá. A másik – tapasztalataim szerint fontosabb indok az a központosított szellemi felügyelet és irányítás, amelyet az állam tankönyvei közvetítenek. Ebben a kérdésben nyilván mind a két indok szerepet játszik abban, hogy egyetlen módosító indítványunkat sem vették figyelembe. 5. Önöknek igazuk van: a kormány nem nyújt megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést a tanároknak: az a béremelés, amelyet mézesmadzagként, de 5 tanévre elosztva kaptak meg – ráadásul az utolsó 5 %-ot be sem építették a bérekbe –, régen devalválódott az infláció miatt. Az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatai pedig még élesebb különbségeket eredményeztek a versenyszféra és a közalkalmazottak juttatásai között. Mindezek mellett a pedagógusok munkaterhelését úgy változtatták meg, hogy annak anyagi ellentételezést eltörölték! Abban is átverték a pedagógusokat, hogy a béreik vetítési alapjaként a garantált bérminimumot ígérték meg, amelyet természetesen nem teljesítettek A költségvetések tárgyalásakor évenként tételesen bizonyítottuk, hogy ezek az intézkedések mennyi jövedelmet vesznek el a pedagógusoktól. Legutóbbi módosító javaslatunk már arról szólt, hogy ha az államháztartásnak nagy terhet jelentene a garantált bérminimum vetítési alapként történő bevezetése, akkor ezt két évben elosztva, a 2020. és 2021. évi költségvetésben tegyék meg. Ez a kormány azonban nem akarja odaadni ezt a megígért, és jogosan járó összeget. 6. A szakképzési törvény beterjesztésekor interpelláltunk a szakképző pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának kivezetése ellen. Módosító indítványban többek között javaslatot tettünk egy minimum 30 %-os, ún. szakképzési pótlék bevezetésére, hiszen a kormány a munkavállalói jogviszony mellett a piacképes, minimum 30 %-kal magasabb bérek mellett érvelt – mindhiába tettünk ésszerű módosító javaslatokat. 7. A szegregáció a szociáldemokráciával éles ellentétben áll, ezért minden alkalmat megragadtunk eddig is, és meg fogunk ezután is, hogy a szegregáló szociális és oktatási intézkedéseket meggátoljuk. 8. Többször felemeltük a szavunkat annak érdekében is, hogy az állam minden iskolatípusban, minden fenntartó esetében azonos anyagi támogatást nyújtson a gyermekek oktatásához. Ez a kormány azonban preferálja az egyházi intézményeket – sőt, lassan közpénzből alapítványi tandíjas közoktatási intézményeket is alapít és finanszíroz a felső tízezer gyermekeinek! 9. Az alapítványi és magániskolák meggyőződésünk szerint többségükben olyan feladatokat látnak el, amelyekre az államnak nincs kapacitása vagy szándéka. Az új, köznevelésinek nevezett törvény egyik legsúlyosabb következménye ezen intézmények számának drasztikus csökkenése, és speciális oktatási tevékenységük kordába szorítása. 10. A felsőoktatási hallgatói létszám csökkenése gyökeres fordulatot jelent a korábbi kormányok elképzeléseihez és az Európai Uniónak tett ígéretekhez és elvárásokhoz képest is. A cél egyértelműen a hallgatói létszám csökkentése Magyarországon. Nem kétséges, hogy egy demokratikus fordulat, kormányváltás után az egyik legfontosabb szakmai kérdés az oktatásügy rendezése. Amíg a 2011-ben elfogadott oktatási törvények határozzák meg a kereteket, valóságos előrelépés és a színvonal javulása nem várható. Ezért új közoktatási, új szakképzési és új felsőoktatási törvényre van szükség! Megkeresésüket még egyszer köszönöm! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok! Barátsággal: Hiller István

Dr. Hiller István (MSZP-PÁRBESZÉD) válaszolt ekkor: 12/17/19, 4:07 PM

Köszönöm, hogy kérdésükkel megkerestek. Levelükben részletesen összegezték mindazt a hibás, átgondolatlan és káros irányvonalat, amelyet a FIDESZ kormány az elmúlt 10 év során az oktatásban követett. Az alábbiakban összefoglalom mindazt, amit az oktatáspolitikában társaimmal együtt a Parlamentben és a parlamenten kívül képviseltünk és képviselünk. 1. Követeljük a tankötelezettségi korhatár visszaállítását 18 éves korra. A kormány által bevezetett csökkentés – 16 éves korra – súlyosan sérti a gyermekek tanuláshoz való jogát, és fájdalmas visszalépés a korábbi évek oktatáspolitikai szándékaihoz képest. 2. A Nemzeti Alaptanterv átalakításakor tételesen megindokoltuk módosító javaslatainkat, amelyekkel szakmai érvek alapján kívántuk megváltoztatni a kormány elképzeléseit. A jelenleg készülőben lévő NAT tervezet megismerésekor szóban és írásban is megküldtük véleményünket a felelős miniszternek, és javaslatot tettünk arra is, hogy a bevezetés során a szakmai protokoll szerinti időpontokat tartsák tiszteletben. Azt tapasztaljuk, hogy a tervezet első változatához képest jelenleg egy sokkal konzervatívabb NAT előkészületei zajlanak. 3. A tanulócsoportokhoz való rugalmas alkalmazkodás és tanítás szakmai autonómiája a pedagógusok alapvető joga. Erre az elmúlt évek során, a Köznevelési törvény 2011. évi elfogadása után minden parlamenti ciklusban fel kellett hívnunk a kormány figyelmét. Számos interpellációban mutattunk rá arra, hogy az oktatás irányítás központosítása súlyosan korlátozza a tanárok szabadságát és érdekérvényesítő képességét, és nem utolsó sorban a diákok egyéni igényeihez szabott oktatását. 4. A kormány nem véletlenül államosította a tankönyv ellátást, csökkentette a választható és használható tankönyvek választékát, vonta állami kontroll alá a tankönyvkiadást. Ezt részben anyagi érdekek mentén tette, hiszen – mint azt nyilvánosságra hoztuk – egy hatalmas piacot gyűrt maga alá. A másik – tapasztalataim szerint fontosabb indok az a központosított szellemi felügyelet és irányítás, amelyet az állam tankönyvei közvetítenek. Ebben a kérdésben nyilván mind a két indok szerepet játszik abban, hogy egyetlen módosító indítványunkat sem vették figyelembe. 5. Önöknek igazuk van: a kormány nem nyújt megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést a tanároknak: az a béremelés, amelyet mézesmadzagként, de 5 tanévre elosztva kaptak meg – ráadásul az utolsó 5 %-ot be sem építették a bérekbe –, régen devalválódott az infláció miatt. Az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatai pedig még élesebb különbségeket eredményeztek a versenyszféra és a közalkalmazottak juttatásai között. Mindezek mellett a pedagógusok munkaterhelését úgy változtatták meg, hogy annak anyagi ellentételezést eltörölték! Abban is átverték a pedagógusokat, hogy a béreik vetítési alapjaként a garantált bérminimumot ígérték meg, amelyet természetesen nem teljesítettek A költségvetések tárgyalásakor évenként tételesen bizonyítottuk, hogy ezek az intézkedések mennyi jövedelmet vesznek el a pedagógusoktól. Legutóbbi módosító javaslatunk már arról szólt, hogy ha az államháztartásnak nagy terhet jelentene a garantált bérminimum vetítési alapként történő bevezetése, akkor ezt két évben elosztva, a 2020. és 2021. évi költségvetésben tegyék meg. Ez a kormány azonban nem akarja odaadni ezt a megígért, és jogosan járó összeget. 6. A szakképzési törvény beterjesztésekor interpelláltunk a szakképző pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának kivezetése ellen. Módosító indítványban többek között javaslatot tettünk egy minimum 30 %-os, ún. szakképzési pótlék bevezetésére, hiszen a kormány a munkavállalói jogviszony mellett a piacképes, minimum 30 %-kal magasabb bérek mellett érvelt – mindhiába tettünk ésszerű módosító javaslatokat. 7. A szegregáció a szociáldemokráciával éles ellentétben áll, ezért minden alkalmat megragadtunk eddig is, és meg fogunk ezután is, hogy a szegregáló szociális és oktatási intézkedéseket meggátoljuk. 8. Többször felemeltük a szavunkat annak érdekében is, hogy az állam minden iskolatípusban, minden fenntartó esetében azonos anyagi támogatást nyújtson a gyermekek oktatásához. Ez a kormány azonban preferálja az egyházi intézményeket – sőt, lassan közpénzből alapítványi tandíjas közoktatási intézményeket is alapít és finanszíroz a felső tízezer gyermekeinek! 9. Az alapítványi és magániskolák meggyőződésünk szerint többségükben olyan feladatokat látnak el, amelyekre az államnak nincs kapacitása vagy szándéka. Az új, köznevelésinek nevezett törvény egyik legsúlyosabb következménye ezen intézmények számának drasztikus csökkenése, és speciális oktatási tevékenységük kordába szorítása. 10. A felsőoktatási hallgatói létszám csökkenése gyökeres fordulatot jelent a korábbi kormányok elképzeléseihez és az Európai Uniónak tett ígéretekhez és elvárásokhoz képest is. A cél egyértelműen a hallgatói létszám csökkentése Magyarországon. Nem kétséges, hogy egy demokratikus fordulat, kormányváltás után az egyik legfontosabb szakmai kérdés az oktatásügy rendezése. Amíg a 2011-ben elfogadott oktatási törvények határozzák meg a kereteket, valóságos előrelépés és a színvonal javulása nem várható. Ezért új közoktatási, új szakképzési és új felsőoktatási törvényre van szükség! Megkeresésüket még egyszer köszönöm! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok! Barátsággal: Hiller István

Dr. Hiller István (MSZP-PÁRBESZÉD) válaszolt ekkor: 12/17/19, 4:11 PM

Köszönöm, hogy kérdésükkel megkerestek. Levelükben részletesen összegezték mindazt a hibás, átgondolatlan és káros irányvonalat, amelyet a FIDESZ kormány az elmúlt 10 év során az oktatásban követett. Az alábbiakban összefoglalom mindazt, amit az oktatáspolitikában társaimmal együtt a Parlamentben és a parlamenten kívül képviseltünk és képviselünk. 1. Követeljük a tankötelezettségi korhatár visszaállítását 18 éves korra. A kormány által bevezetett csökkentés – 16 éves korra – súlyosan sérti a gyermekek tanuláshoz való jogát, és fájdalmas visszalépés a korábbi évek oktatáspolitikai szándékaihoz képest. 2. A Nemzeti Alaptanterv átalakításakor tételesen megindokoltuk módosító javaslatainkat, amelyekkel szakmai érvek alapján kívántuk megváltoztatni a kormány elképzeléseit. A jelenleg készülőben lévő NAT tervezet megismerésekor szóban és írásban is megküldtük véleményünket a felelős miniszternek, és javaslatot tettünk arra is, hogy a bevezetés során a szakmai protokoll szerinti időpontokat tartsák tiszteletben. Azt tapasztaljuk, hogy a tervezet első változatához képest jelenleg egy sokkal konzervatívabb NAT előkészületei zajlanak. 3. A tanulócsoportokhoz való rugalmas alkalmazkodás és tanítás szakmai autonómiája a pedagógusok alapvető joga. Erre az elmúlt évek során, a Köznevelési törvény 2011. évi elfogadása után minden parlamenti ciklusban fel kellett hívnunk a kormány figyelmét. Számos interpellációban mutattunk rá arra, hogy az oktatás irányítás központosítása súlyosan korlátozza a tanárok szabadságát és érdekérvényesítő képességét, és nem utolsó sorban a diákok egyéni igényeihez szabott oktatását. 4. A kormány nem véletlenül államosította a tankönyv ellátást, csökkentette a választható és használható tankönyvek választékát, vonta állami kontroll alá a tankönyvkiadást. Ezt részben anyagi érdekek mentén tette, hiszen – mint azt nyilvánosságra hoztuk – egy hatalmas piacot gyűrt maga alá. A másik – tapasztalataim szerint fontosabb indok az a központosított szellemi felügyelet és irányítás, amelyet az állam tankönyvei közvetítenek. Ebben a kérdésben nyilván mind a két indok szerepet játszik abban, hogy egyetlen módosító indítványunkat sem vették figyelembe. 5. Önöknek igazuk van: a kormány nem nyújt megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést a tanároknak: az a béremelés, amelyet mézesmadzagként, de 5 tanévre elosztva kaptak meg – ráadásul az utolsó 5 %-ot be sem építették a bérekbe –, régen devalválódott az infláció miatt. Az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatai pedig még élesebb különbségeket eredményeztek a versenyszféra és a közalkalmazottak juttatásai között. Mindezek mellett a pedagógusok munkaterhelését úgy változtatták meg, hogy annak anyagi ellentételezést eltörölték! Abban is átverték a pedagógusokat, hogy a béreik vetítési alapjaként a garantált bérminimumot ígérték meg, amelyet természetesen nem teljesítettek A költségvetések tárgyalásakor évenként tételesen bizonyítottuk, hogy ezek az intézkedések mennyi jövedelmet vesznek el a pedagógusoktól. Legutóbbi módosító javaslatunk már arról szólt, hogy ha az államháztartásnak nagy terhet jelentene a garantált bérminimum vetítési alapként történő bevezetése, akkor ezt két évben elosztva, a 2020. és 2021. évi költségvetésben tegyék meg. Ez a kormány azonban nem akarja odaadni ezt a megígért, és jogosan járó összeget. 6. A szakképzési törvény beterjesztésekor interpelláltunk a szakképző pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának kivezetése ellen. Módosító indítványban többek között javaslatot tettünk egy minimum 30 %-os, ún. szakképzési pótlék bevezetésére, hiszen a kormány a munkavállalói jogviszony mellett a piacképes, minimum 30 %-kal magasabb bérek mellett érvelt – mindhiába tettünk ésszerű módosító javaslatokat. 7. A szegregáció a szociáldemokráciával éles ellentétben áll, ezért minden alkalmat megragadtunk eddig is, és meg fogunk ezután is, hogy a szegregáló szociális és oktatási intézkedéseket meggátoljuk. 8. Többször felemeltük a szavunkat annak érdekében is, hogy az állam minden iskolatípusban, minden fenntartó esetében azonos anyagi támogatást nyújtson a gyermekek oktatásához. Ez a kormány azonban preferálja az egyházi intézményeket – sőt, lassan közpénzből alapítványi tandíjas közoktatási intézményeket is alapít és finanszíroz a felső tízezer gyermekeinek! 9. Az alapítványi és magániskolák meggyőződésünk szerint többségükben olyan feladatokat látnak el, amelyekre az államnak nincs kapacitása vagy szándéka. Az új, köznevelésinek nevezett törvény egyik legsúlyosabb következménye ezen intézmények számának drasztikus csökkenése, és speciális oktatási tevékenységük kordába szorítása. 10. A felsőoktatási hallgatói létszám csökkenése gyökeres fordulatot jelent a korábbi kormányok elképzeléseihez és az Európai Uniónak tett ígéretekhez és elvárásokhoz képest is. A cél egyértelműen a hallgatói létszám csökkentése Magyarországon. Nem kétséges, hogy egy demokratikus fordulat, kormányváltás után az egyik legfontosabb szakmai kérdés az oktatásügy rendezése. Amíg a 2011-ben elfogadott oktatási törvények határozzák meg a kereteket, valóságos előrelépés és a színvonal javulása nem várható. Ezért új közoktatási, új szakképzési és új felsőoktatási törvényre van szükség! Megkeresésüket még egyszer köszönöm! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok! Barátsággal: Hiller István

Dr. Hiller István (MSZP-PÁRBESZÉD) válaszolt ekkor: 12/17/19, 4:16 PM

Köszönöm, hogy kérdésükkel megkerestek. Levelükben részletesen összegezték mindazt a hibás, átgondolatlan és káros irányvonalat, amelyet a FIDESZ kormány az elmúlt 10 év során az oktatásban követett. Az alábbiakban összefoglalom mindazt, amit az oktatáspolitikában társaimmal együtt a Parlamentben és a parlamenten kívül képviseltünk és képviselünk. 1. Követeljük a tankötelezettségi korhatár visszaállítását 18 éves korra. A kormány által bevezetett csökkentés – 16 éves korra – súlyosan sérti a gyermekek tanuláshoz való jogát, és fájdalmas visszalépés a korábbi évek oktatáspolitikai szándékaihoz képest. 2. A Nemzeti Alaptanterv átalakításakor tételesen megindokoltuk módosító javaslatainkat, amelyekkel szakmai érvek alapján kívántuk megváltoztatni a kormány elképzeléseit. A jelenleg készülőben lévő NAT tervezet megismerésekor szóban és írásban is megküldtük véleményünket a felelős miniszternek, és javaslatot tettünk arra is, hogy a bevezetés során a szakmai protokoll szerinti időpontokat tartsák tiszteletben. Azt tapasztaljuk, hogy a tervezet első változatához képest jelenleg egy sokkal konzervatívabb NAT előkészületei zajlanak. 3. A tanulócsoportokhoz való rugalmas alkalmazkodás és tanítás szakmai autonómiája a pedagógusok alapvető joga. Erre az elmúlt évek során, a Köznevelési törvény 2011. évi elfogadása után minden parlamenti ciklusban fel kellett hívnunk a kormány figyelmét. Számos interpellációban mutattunk rá arra, hogy az oktatás irányítás központosítása súlyosan korlátozza a tanárok szabadságát és érdekérvényesítő képességét, és nem utolsó sorban a diákok egyéni igényeihez szabott oktatását. 4. A kormány nem véletlenül államosította a tankönyv ellátást, csökkentette a választható és használható tankönyvek választékát, vonta állami kontroll alá a tankönyvkiadást. Ezt részben anyagi érdekek mentén tette, hiszen – mint azt nyilvánosságra hoztuk – egy hatalmas piacot gyűrt maga alá. A másik – tapasztalataim szerint fontosabb indok az a központosított szellemi felügyelet és irányítás, amelyet az állam tankönyvei közvetítenek. Ebben a kérdésben nyilván mind a két indok szerepet játszik abban, hogy egyetlen módosító indítványunkat sem vették figyelembe. 5. Önöknek igazuk van: a kormány nem nyújt megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést a tanároknak: az a béremelés, amelyet mézesmadzagként, de 5 tanévre elosztva kaptak meg – ráadásul az utolsó 5 %-ot be sem építették a bérekbe –, régen devalválódott az infláció miatt. Az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatai pedig még élesebb különbségeket eredményeztek a versenyszféra és a közalkalmazottak juttatásai között. Mindezek mellett a pedagógusok munkaterhelését úgy változtatták meg, hogy annak anyagi ellentételezést eltörölték! Abban is átverték a pedagógusokat, hogy a béreik vetítési alapjaként a garantált bérminimumot ígérték meg, amelyet természetesen nem teljesítettek A költségvetések tárgyalásakor évenként tételesen bizonyítottuk, hogy ezek az intézkedések mennyi jövedelmet vesznek el a pedagógusoktól. Legutóbbi módosító javaslatunk már arról szólt, hogy ha az államháztartásnak nagy terhet jelentene a garantált bérminimum vetítési alapként történő bevezetése, akkor ezt két évben elosztva, a 2020. és 2021. évi költségvetésben tegyék meg. Ez a kormány azonban nem akarja odaadni ezt a megígért, és jogosan járó összeget. 6. A szakképzési törvény beterjesztésekor interpelláltunk a szakképző pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának kivezetése ellen. Módosító indítványban többek között javaslatot tettünk egy minimum 30 %-os, ún. szakképzési pótlék bevezetésére, hiszen a kormány a munkavállalói jogviszony mellett a piacképes, minimum 30 %-kal magasabb bérek mellett érvelt – mindhiába tettünk ésszerű módosító javaslatokat. 7. A szegregáció a szociáldemokráciával éles ellentétben áll, ezért minden alkalmat megragadtunk eddig is, és meg fogunk ezután is, hogy a szegregáló szociális és oktatási intézkedéseket meggátoljuk. 8. Többször felemeltük a szavunkat annak érdekében is, hogy az állam minden iskolatípusban, minden fenntartó esetében azonos anyagi támogatást nyújtson a gyermekek oktatásához. Ez a kormány azonban preferálja az egyházi intézményeket – sőt, lassan közpénzből alapítványi tandíjas közoktatási intézményeket is alapít és finanszíroz a felső tízezer gyermekeinek! 9. Az alapítványi és magániskolák meggyőződésünk szerint többségükben olyan feladatokat látnak el, amelyekre az államnak nincs kapacitása vagy szándéka. Az új, köznevelésinek nevezett törvény egyik legsúlyosabb következménye ezen intézmények számának drasztikus csökkenése, és speciális oktatási tevékenységük kordába szorítása. 10. A felsőoktatási hallgatói létszám csökkenése gyökeres fordulatot jelent a korábbi kormányok elképzeléseihez és az Európai Uniónak tett ígéretekhez és elvárásokhoz képest is. A cél egyértelműen a hallgatói létszám csökkentése Magyarországon. Nem kétséges, hogy egy demokratikus fordulat, kormányváltás után az egyik legfontosabb szakmai kérdés az oktatásügy rendezése. Amíg a 2011-ben elfogadott oktatási törvények határozzák meg a kereteket, valóságos előrelépés és a színvonal javulása nem várható. Ezért új közoktatási, új szakképzési és új felsőoktatási törvényre van szükség! Megkeresésüket még egyszer köszönöm! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok! Barátsággal: Hiller István

Dr. Szabó Szabolcs (EGYÜTT) válaszolt ekkor: 12/2/19, 9:13 AM

Kedves Tar Istvánné! A problémákat régóta ismerjük, és azt rendszeresen szóvá tesszük. A Parlamentben és azon kívül is. Szívesen beszélgetek Önnel az oktatásügyről, mert a Kulturális bizottság tagjaként ezt a témát tartom a legfontosabbnak a parlamenti munkám során. Üdvözlettel, Szabó Szabolcs szaboszabolcs.,elte@gmail.com

Dr. Szabó Szabolcs (EGYÜTT) válaszolt ekkor: 12/2/19, 9:13 AM

Kedves Attila! A problémákat régóta ismerjük, és azt rendszeresen szóvá tesszük. A Parlamentben és azon kívül is. Szívesen beszélgetek Önnel az oktatásügyről, mert a Kulturális bizottság tagjaként ezt a témát tartom a legfontosabbnak a parlamenti munkám során. Üdvözlettel, Szabó Szabolcs szaboszabolcs.,elte@gmail.com

Üzenet küldéséhez add meg a várost, ahol élsz